Új építésű ingatlan adatbázis blog

Családi ház ablak beépítési hiba, amelyet az új építésű ingatlanok 95 %-nál elkövetnek

Bármerre járok, csak fogom a fejemet! Látom, hogy a családi ház tulajdonosa megvette a legjobb nyílászárókat. Nagyon odafigyelt a vásárláskor mindenre, ami fontos. A beépítéskor meg mindent elront. Az ablakoknál is törekedni kell a jó hőszigetelésre, főleg egy új építésű családi ház esetében. Ezért vásárolnak jó minőségű és hőszigetelő képességű ablakokat. Ma már egyre inkább megfizethetőek a háromrétegű ´passzívház´ üvegezésű nyílászárok. Ezekkel az ablakokkal nagyon hatékonyan bent lehet tartani a meleget télen és ki lehet zárni az utca zaját.

A helytelen ablak beépítéssel mindent el lehet rontani!

Régebben olcsó volt az energia és nem raktak hőszigetelést a ház külső falaira. Ezért esztétikailag nagyon jó megoldás volt a falközépre helyezett ablak. Szépen ki lehetett alakítani a külső, belső párkányt és a homlokzatot. Mára az energiatakarékosság előtérbe került minden új építésű ingatlan esetében.

A hőszigetelés fontossága ma már nem kérdés!

Nem ritka a 20-30 cm vastag külső hőszigetelés sem. Ez két problémát vet fel az ablak beépítésének szempontjából. Mikor a kőműves megszokásból beépíti az ablakot a falközépre, a külső párkány aránytalanul mély lesz. A másik ennél lényegesen nagyobb probléma, hogy nem lehet beforgatni a 10-30 cm vastag hőszigetelést. Ha ezt megtennék, akkor még az üvegbe is belelógna a szigetelőanyag.

Ezt a hibát nem tudják máshogy áthidalni csak 2 cm vastag hőszigetelő anyag alkalmazásával. Ez nagyon nagy hiba!

Beépítés helytelenül:

Egy 20 cm-es hőszigetelésnél ez azt jelenti, hogy az ablakok körül 1/10-re csökken a hőszigetelő képesség a falak többi felületéhez képest. Át fog hűlni az ablak körül a falszerkezet és az ablak tokja is. Ez nem csak a fűtésszámlában fog meglátszani. Nő a páralecsapódás lehetősége és nem lesz egyenletes a szoba felületeinek hőmérséklete. Ami nagymértékben csökkenti a komfortérzetet.

Építse a nyílászárókat a külső falsíkra és alkudja le a beépítés árát!

A falszerkezet külső síkjába kell beépíteni az ablakokat és a külső ajtókat. Ezzel sokkal esztétikusabb lesz a családi ház. Ha hozzáadja a falvastagsághoz a külső hőszigetelés vastagságát nagyjából középre fog kerülni a nyílászáró. Nem fog úgy látszani kívülről a családi ház, mintha ´lőrések´ lennének rajta.

A szigetelést ~1-2 cm-rel húzassa rá az ablak keretére. Ezzel teljesen ki lehet küszöbölni az új építésű ingatlanban a hőhidat. Arról ne feledkezzen meg, hogy a purhabot ettől még nem szabad kispórolni. Körben teljesen ki kell fújni az ablak és a falazóelem közötti rést. A purhab az ablak rögzítését is szolgálja.

Beépítés helyesen:

Ezzel a megoldással nem csak a hőhidat lehet kiküszöbölni az új építésű ingatlan, ház esetén, hanem sok munkától is meg lehet kímélni a mesterembert, aki az ingatlan szigetelését végzi. Nem kell körbe beszabni, ragasztania a 2 cm-es hőszigetelő lapot.

Jó tervezést és megvalósítást!

Peer András, építőmérnök
www.csaladihazblog.hu
Családi Ház építés, felújítás energiatudatosan

Hozzászólások (11) 2009.12.17 16:54

Épületeink energiahatékonyságának javítása a kulcs a klímavédelemhez

Gyakorlatias megoldások kellenek - Oktatással, finanszírozással és szigeteléssel a klímavédelemért! Épületeink energiahatékonyságának javítása a kulcs a klímavédelemhez és a gazdasági fellendüléshez.

Földünk klímájának változásait alapul véve évek múlva már késő lesz cselekedni, ezért a jószándékú hozzáállás mellett a sokak által elérhető és gyakorlatias megoldások előtérbe helyezését sürgetette Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója a koppenhágai klímacsúcson. A világon megtermelt energia 40%-át ugyanis otthonaink használják fel, így ma már nem vitatott tény az, hogy épületeink energiahatékonyságának javítása, ezen belül is szigetelése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben, a leggyorsabban és a legolcsóbban az üvegházhatást okozó gázok, köztük a CO2 kibocsátásának csökkentéséhez. Minden euró, amelyet szigetelésre fordítunk, 11 euró megtérülést hoz a szigetelés életciklusa alatt. Ahhoz azonban, hogy 2020-tól az Európai Unió tagállamaiban, így köztük Magyarországon is már csak zéró emisszióval rendelkező épületek épülhessenek, az építési lánc minden szereplőjének – az építtetők, az építészek, a kereskedők és a kivitelezők – oktatására és az energiahatékonysági beruházások finanszírozási mechanizmusainak mielőbbi kialakítására van szükség.

Napjainkban már világszerte egyre több szakember ismeri fel épületeink modernizálásának, ezen belül pedig energiahatékonyságuk javításának szükségességét. Erre nemcsak azért van szükség, mert erőforrásaink egyre fogynak, de azért is mert otthonaink energiafelhasználása, téli fűtése és nyári hűtése a világ teljes energiafogyasztásának egyre növekvő hányadát, jelenleg mintegy 40%-át teszi ki, jócskán megelőzve az ipar (28%) és a közlekedés (32%) szereplőit. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának 2007-es jelentése után, arról már nincs komoly vita, hogy az emberi tevékenység és háztartásaink energia felhasználása miatt megemelkedő CO2 közvetlenül is hatással van a globális felmelegedésre.

Földünk átlaghőmérséklete a levegő CO2 szintjével együtt megállíthatatlanul növekszik.

Az Európai Unió ezért nemrégiben fogadta el azt a direktívát, amelynek értelmében 2020 után már csak olyan lakóépületek épülhetnek, amelyeknek nincs, vagy zéró közeli a CO2 kibocsátása. Ez csak 20-25 cm vastagságú szigeteléssel érhető el, a jelenlegi 5-10 cm vastagságú szigetelések helyett. Nagyon valószínű, hogy a globális mértékben érzékelhető eredmények eléréséhez ilyen és ehhez hasonló törvényekre az EU határain kívül is szükség lesz. Szerencsére az ilyen szabályok azonban nemcsak Földünk klímájára hatnak majd pozitívan, de segítenek energiabiztonságunk megteremtésében, stagnáló gazdaságaink fellendítésében és a foglalkoztatás szintjének újbóli növelésében.

„Energia felhasználásunk nagymértékű csökkentésének ajtónkon dörömbölő szükségessége nem szabad, hogy elfeledtesse velünk annak felismerését, hogy ez a cél milyen gyakorlatias megoldásokkal érhető el” – mondta Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója. „Alapvető fontosságú, hogy az épületek tulajdonosait megfelelő finanszírozási mechanizmusok támogassák energiahatékonysági beruházásaik megvalósításában, miközben az építési lánc részvevői, különös tekintettel az építtetőkre és az építészekre, megfelelő képzésben kell, hogy részesüljenek e fejlesztések professzionális megvalósítása érdekében” – tette hozzá a vezérigazgató.

Épületeink fenntarthatóságának megteremtése csak olyan szigetelések alkalmazásával érhető el, amelyek előállítása megújuló erőforrásokra épül és így önmaga is hozzájárul a környezet védelméhez” – emelte ki Tony Robson, utalva a Knauf Insulation által 5 éves kutató-fejlesztő munkával kidolgozott ECOSE® technológiára, amely kőolaj alapú anyagok helyett egy teljesen természetes és újrahasznosítható kötőanyaggal kapcsolja össze az ásványgyapot szigetelés szálait. „Az új technológiák alkalmazásával valamint az ezek elterjedését segítő oktatással beléphetünk egy új energiakorszakba, amely nemcsak gazdasági növekedést, de annak hozadékaként új munkahelyeket is biztosít majd számunkra” – fűzte hozzá a vezérigazgató.

Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25%-kal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve. Régiónkban sajnos a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók.

A szigetelés fontosságát jól mutatja, hogy a magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35%-kal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.

A Knauf Insulation és az Energia Klub egy nemrég készített felméréséből kiderül, hogy az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelő tulajdonosok 46%-a a következő 5 éven belül tervezi otthonát szigeteléssel energia-hatékonyabbá tenni. A több, mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatásból kiderül, hogy az új, téglaépítésű lakások 72%-a, a felújított téglaépítésű lakások 68%-a, a panellakások 57%-a, az újépítésű családi- és ikerházak 53%-a, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52%-a nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát. Az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63%-a homlokzat, 43%-a tető, 19%-a padló utólagos szigetelésével, 14%-a pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni a családi kassza forintjainak „elpárolgását”.

Hozzászólások (0) 2009.12.15 15:02

Tudtad mit jelent a Passzívház fogalma? Tudod, hogy milyen egy passzív ház?

A passzívház kifejezés Németországból ered. Ott épültek ugyanis az első energiatakarékos és szinte teljesen a Nap energiáját felhasználó fűtésű házak, melyeket először soroltak a német „passivhaus” minősítési rendszer besorolása alá. A passzív ház egy egyszerű fizikai törvényre, az üvegházhatásra alapozva nyer hőenergiát.

Lényege hogy az épület fűtését a levegő frissen tartásához szükséges légtömeg utánfűtésével, vagy hűtésével érik el, további levegő visszaforgatásának segítsége nélkül. Az első ilyen építészeti megoldással rendelkező ház a németországi Darmstadtban épült 1992-ben.

1996-ban létrejött ugyanabban a városban a Passivhaus Institut, mely a fejlesztésekért és az ilyen technikával készült házak minősítéséért lett felelős. Az intézet megalakulása után csak azok a házak kaphatták meg a passzívház minősítést, melyek tökéletesen megfeleltek a németországi intézet által felállított követelményeknek.

Az optimális passzívház rendszer kidolgozásához több szempontot kell figyelembe venni. Feltétel a falak, a padló és a tető kiváló szigetelése, szempont továbbá az épület tájolása, az ehhez használt építési anyagok megválasztása, a beépített hőszivattyú fűtési eljárása, valamint a területen hasznosítható természetes energiaforrások kihasználása. Ez által a rendszer a beáramló napenergiát maximálisan kihasználja, és a kiáramló hőveszteséget minimalizálja.

A meglehetősen nagy körültekintést és tervezést igénylő végeredmény sokkal kevesebb CO2-t bocsát ki, és költséghatékony megoldása a hőmérséklet szabályozásának. A Passivhaus Institut mérései alapján a technika és az intézet által minősített alapanyagok felhasználásával az épület nem fogyaszt többet évente 15 kWh / m2 energiánál.

Hozzászólások (0) 2009.12.10 16:40

Tudtad, mik azok a Solar rendszerek? Napkollektorok?

A solar rendszer, más néven napkollektor, a Nap hőenergiájának felhasználásával működő épületgépészeti berendezés, mely energia segítségével a fűtés és a vízmelegítés környezetbaráttá és költséghatékonyabbá válik, kiegészítve a hagyományos fűtési módszereket.

Egy megfelelően szigetelt ház tavaszi, őszi szezonjában ideális megoldás, illetve télen kiegészítő fűtésként.

Hőcserélő közege lehet folyadék alapú, vagy levegőt használó. Nem összetévesztendő a napelemmel, mely a Nap hőenergiáját elektromos árammá alakítja át.

Maximum hőfelvevő képessége körülbelül 1 kW erősségű sugárzás minden négyzetméternyi felületen. Magyarországon az éves napsugárzás átlaga 3,17 kWh négyzetméterenként naponta.

A kollektor fekete matt rétegét abszorbensnek is nevezik, mely a fény elnyelése által melegszik fel. A kollektor másik oldalán hőszigetelő réteg van, mely megakadályozza az átégést, illetve így a szerkezet jobban magában tartja a meleget, mely fokozza hatékonyságát. A felvett hőt egy csövön keresztül vezetik be a házba, általában hőszivattyú segítségével. Alapvetően két típusát különböztetjük meg: a levegő alapút és a folyadék alapút. Az utóbbi elterjedtebb megoldás a háztartásokban. Hőfelvevő képességét néha tükrökkel is növelik. A hőt a szerkezetben keringő folyadék, általában fagyálló vezeti el, mely kiváló hőközvetítő. A felmelegedést automatika figyeli, mely magasabb hőmérséklet esetén elindítja a szivattyút. A folyadék átvezeti a többlethőt egy bojlerbe, mely tárolja a meleg vizet, fűtési célokra. A rendszer működését kiegészíti egy nyomásszabályozó is.

A légkollektor napenergiával történő légfűtésre alkalmas. Elhelyezése a ház oldalán, függőleges helyzetben ideális, mert általában a téli nappályára merőlegesen van a legnagyobb hőfelvevő képessége. A felmelegített levegő a szerkezet belsejéből áramlik a fűtendő területre. A levegő áramoltatását általában ventilátorok végzik. A szerkezet belsejébe beépítettek egy szabályozó készüléket, mely csak abban az esetben engedélyezi a kollektor működését, ha a rendszer hőmérséklete alkalmas a fűtésre.

A légkollektor kevésbé összetetteb műszer, mint vízkeringetésü változata, ennek okán olcsóbb a beszerzése és üzemben-tartásának ára is alacsonyabb. Napjainkban a napenergiát a kihasználatlan energiaforrások közé sorolhatjuk, pedig az ismert temészeti lehetőségek közül ebből áll a legtöbb rendelkezésünkre.

A világ számos részén már a solar rendszerek versenyképesek és elérhetőbbek. Megfelelő építészeti megoldások és építőanyagok felhasználásával korszerű, napenergiát felhasználó épületek létrehozására van lehetőségünk.

Napkollektoros fűtési rendszerrel szerelt új építésű lakópark pl. a Napraforgó Liget Lakópark Üllőn.

Hozzászólások (0) 2009.12.08 10:37

Tudtad, mit jelent a Geotermikus fűtés?

A geotermikus energia a Föld belső hőjének energiája. A Föld belseje felé haladva a hőmérséklet átlagosan 30 °C-kal melegszik. Ezt az energiát felhasználva egy folytonos és környezetbarát fűtési lehetőséghez juthatunk melynek a kitermelése viszonylag olcsó.

A geotermikus fűtés, más néven hőszivattyú, egy olyan berendezés, mely alkalmas fűtésre, hűtésre és meleg víz előállítására is. Fűtés esetén a külső energia felhasználásával a hőt magasabb hőfokszintre emeli, többnyire a földben, a levegőben és vízben felhalmozódott napenergia hasznosításával.

A hűtés hasonló alapelveken nyugszik, a tároló belsejéből egy csövön keresztül vezeti el a hőt.

A Föld belső hőmérséklete télen és nyáron is állandó. Télen azonban melegebb, nyáron viszont hidegebb a levegőnél, így tökéletesen alkalmas házon belüli hőmérséklet ingadozás kiegyenlítésére a talajjal történő hőcsere útján.

A rendszer elektromos energiával működik. Teljesítményét, és hatékonyságát egy úgynevezett munkaszámmal mérik, melynek rövidítése COP (Coefficient of performance). Ez az érték megmutatja a működtetéshez szükséges energia és az általa termelt hőenergia arányát. Az értékek azonban változóak lehetnek, a hőforrástól függően, így létezik egy éves mérőszám, a JAZ (Jahresarbeitszahl), mely pontosabb adatokkal szolgál erről az összefüggésről. Ez az érték attól is függ, hogy mekkora hőmérsékletkülönbséget kell átvezetnie a rendszernek.

Átlagosan egy egységnyi energiafelhasználással 3-5 egységnyi hőenergia állítható elő. Így jóval gazdaságosabb a módszer, mint az elektromos fűtés, ahol egy egységnyi villamosenergiával egy egységnyi hőt kapunk.

Geotermikus fűtési rendszert használó új építésű lakópark pl. a Tulipánpark (Budapest X. ker) is.

Hozzászólásokban várjuk további lakóparkok, társasházak weboldalának linkjét, ahol geotermikus fűtési rendszert üzemeltetnek, és persze van még eladó lakás is...

Szerk, 2009.12.07.

További új építésű lakóparkok, ahol a fűtést geotermikus rendszer biztosítja:

Diósdliget Lakópark, Pest megye, Diósd
Cordia - Fontana ház, Budapest VIII. ker.
Club La Costa Lakópark, Budapest 3. ker, Római Part

Hozzászólások (0) 2009.12.06 13:09